Medve tankölteményRomhányi József |
| Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán: - Ez mind kontár! Sarlatán! Mit gügyögnek, locsognak szerencsétlen bocsoknak! Oly negédes némelyik, hogy már szinte émelyít. Te szent múzsa, irgalmazz, milyen ócska rímhalmaz! Minden sorvég szinte önként adódik. Majd én írok egy igazit, valódit: - Dörmeg-dirmeg a vén medve, mert ma cudar ám a hangulata. Csípi darázs, marja bolha, vidor kedve mitől kerekedne? Mikor ma a kasba nézett, nem talált egy nyalás csemegét. Szeder, málna? - Sehol semmi. Mit lehetne akkor vacsorázni? Hogy ne haljon szegény éhen, szundikál majd egész gyertyaszentelőig. Kézbe kapta e verset egy lektor, ki tanult némi verstant egykor. És most újra letette a vizsgát, összeírta a rím-hiánylistát: Kedve volna mézet enni télen. A többit eldobta. Bőszült is miatta. Ezt viszont kiadta. |
Romhányi József élete
Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. - Budapest, 1983. május 7.) költő, író, érdemes művész (1983).
A rímhányó Romhányi a zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.
Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. 1951-ben lett a Magyar Rádió dramaturgja, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja. Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója volt. Fordított operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány). Számos operett- és kabaréműsor verseit szerezte. Közkedvelt televíziós animációs filmek szövegírója (Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt – „Dr. Bubó”).
Romhányi József méltán tett szert nagy népszerűségre az amerikai William Hanna és Joseph Barbara rajzfilmjei és a Flinstone-család verses szövegmagyarításával. Lefordította a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák c. musicalt. Számos gyerekkönyvvel is maradandót alkotott. – F. m. Mese az egérfarkincájáról (verses mese, Bp., 1966); Tíz pici coca (versesképeskönyv, Bp., 1969); Mézga Aladár különleges kalandjai (fantasztikus r., Bp., 1974); Doktor Bubó (humoros, rajzos elbeszélésciklus, Ternovszky Béla rajzaival, Bp., 1979); Szamárfül (szatirikus versek, (p., 1983). (Magyar Életrajzi Lexikon)