Nagymedve - Ursa Major

Valamennyi nép életmódja és hitvilága szerint népesíti be kozmikus világát, nevezi meg csillagképeit, alkot mondákat az égitestekről.

Az altaji népek képzeletében az égbolt hatalmas sátort képez, s a csillagok apró lyukak a borítás palástján. A sámán a sátortartó rúdon felmászva, a kürtőnyíláson át jut a Felsőbb világokba. Az égen ez a nyílás - a világ közepe - a Sarkcsillagnál van. Az égboltozat középpontján elhelyezkedő csillag magyar népi elnevezése is erre mutat: Fúrócsillag.

A csillagneveket vizsgálva különböző történelmi korszakok elnevezései, egymásra rétegződései figyelhetők meg. Így az eget mitikus lények (tündérek, boszorkányok, szépasszonyok), történelmi alakok (Szent László, tatárok székelyek, bujdosók), ugyanakkor a köznapi életből vett személyek (béres, halász, pásztor, bojtár), tárgyak (jászol, pásztorbot, kasza) népesítik be, de helyet kap az égbolton a szerelem, az érzelmi élet is (páros csillag, tündérszemű, szerelemcsillag, bánatcsillag, szerencsecsillag). Gyakran az időt (esthajnal, alkony, éjféli csillag), az évszakot, az időjárást (kikelet, pünkösd, őszi csillag, zúzmarás csillag, fagyhozó, szélvész) jelzik a csillagnevek. A pásztorok a csillagok állásához igazították az éjszakai legeltetés rendjét (legeltető, ökörhajtó, ökörkereső, pásztorok serkentő csillaga).

Ursa Major (Nagymedve)

Európai népek szinte mindenhol valamilyen szekérként ismerik. Mint ahogy a magyar mondakör is, a görögök egy nagyobb csillagképet láttak benne: a Nagymedvét. Mindenesetre ez a csillagkép az emberi civilizáció során sokszor változtatott nevet. Ennek a nyomát magán is viseli ez a csillagkép: a csillagok nevei jórészt arab-perzsa eredetűek, ám a magának a csillagképnek a tudományos neve görög. Ez persze nem lenne baj, ám ha a csillagok neveit lefordítjuk, akkor a perzsa nevek comb, farok, mancs nem passzolnak a görög medve részeivel. Könnyű elképzelni, a görögök csak a csillagkép nevét vették át, de a pontos határaival már nem foglalkoztak, illetve saját képet, mitológiát festettek hozzá.

Nézzük meg a csillagait részletesebben!

Fontos: az égen csak csillagokat fogunk látni. Súlyos hiba lenne az összekötő vonalakat is keresni...

A csillagok neve, jelölése

Külön neve csak a legfényesebb csillagoknak van Ezek többnyire a régi araboktól, görögöktől származnak. Ezért aztán az augsburgi jogász J. Bayer 1603-ban megjelent Uranometria művében a csillagok megjelölésére bevezette a Görög abc betűit amihez még hozzátette az illető csillagkép nevét is latinul, birtokos esetben. Általában fényességi sorrendben haladt, a legfényesebb csillag kapta az a, a második legfényesebb a b nevet. Sajnos azonban Bayer nem tartotta magát szigorúan ehhez a szabályhoz. Egyes esetekebn, mint például a Nagy Medvénél, nem a fényesség, hanem a csillagnak a csillagképben elfoglalt pozíciója szerint osztotta ki a neveket. He kimerült a görög abc betűkészlete, akkor a latin betűk vagy számok következtek. Ez utóbbi kiterjesztés főleg J. Flamsteed (1646-1719) nevéhez fűződik. A még halványabb csillagok megjelölésére katalógusszámok szolgálnak, mint pl. a BD (Bonner Durchmusterung) szám. Íme egy példa egy csillag különféle neveire:

Egyes halvány csillagok azonosításához nem marad más lehetőségünk, mint a koordináták pontos megadása. Ekkor azonban - tévedések elkerülése érdekében - meg kell adnunk az epochát (vonatkoztatási időpontot) is. Ezt ma már többnyire a 2000,0 évre adják meg a táblázatok. Erre azért van szükség, mert a koordináták a precesszió miatt időben változnak. A képen azt nézhetjük meg, hogy hogyan alakult át, és hogyan fog tovább alakulni az egyik legismertebb csillagkép, a Nagy Göncöl, csillagainak sajátmozgása következtében. Erre a sajátmozgásra E. Halley lett figyelmes elsőként, amikor a Szíriusz mozgásának adatait vetette össze az antik csillagkatalógusok adataival. Gyorsan megállapította, hogy nem az ekliptika pozíciója változott meg, hanem ténylegesen maguk a csillagok mozdultak el egymáshoz (és más csillagokhoz) képest.

• ALFA URSAE MAIORIS - DUBHE A csillag neve (Dubhe) perzsa eredetű és medvét jelent. K0 a színképe, tehát hűvösebb, mint a Napunk, körübelül 75%-a felszíni hőmérséklete. 142 fényévre van, a csillagkép legfényesebb csillaga. Kettőscsillag, melynek összetevői 44 év alatt kerülik meg a közös tömegközéppontot, de ez csak távcsővel látható.
• BÉTA UMa - MERAK Jelentése „lágyék”. 76 fényév távolságban van, tüzes, ún. hidrogéncsillag, színképe A1. A csillag felszíni hőmérséklete, mintegy 70%-kal nagyobb a Napénál.
• GAMMA UMa - PHEKDA „Mancs”, 80 fényévre van, és hasonló a hőmérséklete a Merakhoz.
• DELTA UMa - MEGREZ A „comb, vagy faroktő”. A mi Göncölszekerünk leghaloványabb csillaga, távolsága 76 fényévnyire. Hőmérséklete, szintén olyan 60-70%-kal magasabb.
• EPSZILON UMa - ALIOTH Jelentése: „farok” (izé, őrizzük meg a komolyságunkat, na!) Ez is egy kettőscsillag rendszer, de ez a két csillag olyan közel kering egymáshoz, hogy csak a róla érkező fény elemzésekor lehetett rájönni: a legerősebb távcsőben sem több egyetlen egy fénypontnál. 78 fényévnyire titkolódzik e párocska.
• ÉTA UMa - ALKAID Hófehéren ragyogó, a Napunkénál háromszor-négyszer melegebb csillag 163 fényév távolságában. jelentése több, mint szerteágazó… Nézzük: először is mindenki megismerte az Al-kaida terroista csoportot. Na nem véletlenül hasonlít ez a két név ennyire, mind a kettő egyből fakad: a vezető szóból… Másik neve BENETNASH, ami meg azt jelenti, hogy a gyászolók vezetője. Na hogy miért gyászol, meg miért vezet? Mert cirkumpoláris, azaz a sark körül forog: Ez, az ALIOTH és a mindjárt kitárgyalt MIZAR arra emlékeztette az arabokat a e csillagok méltóságteljes, lassú és állandó mozgásuk miatt, mintha a gyászmenetben lennének.
• DZÉTA UMa - MIZAR A csillagkép egyik legbonyolultabb csillagrendszere: három csillag kering egy közös tömegközéppont körül 78-80 fényév távolságra, méghozá úgy, hogy egy kettős csillag egy nagy csillag körül. Az első két összetevőt egy közepes távcsővel már látni lehet, mindhármat viszont csak a színképelemzések során vehetjük észre.
• I0 UMA - ALCOR A MIZAR mellett, (és mögött) látható, azzal optikai kettős csillagot alkot, ami azt jelenti, hogy „olyan, mintha kettős lenne, pedig nem”, 6 fényévvel van mögötte.
  
  Tehát a Mizarról azt érdemes tudni, hogy kettős csillagnak látszik az Alcorral. Pedig vele valójában nem az, mert az Alcor távolabb van, mögötte. Ellenben maga a MIZAR távcsővel szétszedhető két csillagra, amiből az egyik összetevőről tudjuk, hogy valójában még jobban összetett: egy kettőscsillag…

Magyar égre magyar csillagot!

Nos, mitől is Göncölszekér a Göncölszekér? A magyar néprajz e kérdésben igen sokszínű. Hívják Bence, Csíki, Dence, Döncöl szekérnek, de hívják Illés, Jób, Szent János, Jancsika, Szent Péter, Vencel szekerének is: másik név, másik történet. A legelfogadottabb, hogy Göncölszekérnek hívják.

Miért került az égre? Magyar emberek egy része szerint nem más miatt, mert egy részeg gazda ment hazafelé a szekérrel, és kedves neje olyan frankón elátkozta, hogy fölátkozta őt szekerestül a magos égbe. Akik pedig Göncölszekérnek hívják, ők úgy tudják, hogy Göncöl egy jótékony táltos volt. Nem volt egyszerű ember: hol gyógyítgatta az embereket, hol az állatokkal beszélgetett. Ma bezárnák, akkor meg ő volt a táááááltos… Élte az életét: ám egyszercsak eltörött a szekér rúdja… …Kérlelte hát az embereket, hogy „Jaj, segítsetek megjavítani”, de senki sem foglalkozott vele. Szóval azóta a törött, girbe-gurba szekérrúddal jár, de nem is akárhogy: az egész égboltot ő viszi körbe-körbe…

És most tessék belegondolni, hogy ez a két történet mennyire is jellemzi a magyarokat…

Más forrás szerint a vándorló magyar törzseknek az égbolt megfigyeléséből elsősorban a helyes útirányt kellett meghatározniuk. A mindentudó táltosok, akiket nagy tisztelet övezett, figyelemmel kísérték a Hold fényváltozásait, az évszakról évszakra változó csillagos eget és a fényesebb bolygók mozgását.

Más magyarok - akik valamelyik szent, vagy épp Jézus szekerének hívják - úgy gondolják, hogy szekér gazdája ment és elaludt: a szekér pedig nekiment a világ végének (a Mennyek Kapujának) – és el is törött a szekér rúdja.

Az Alcornak a magyar neve Lovas, de ha úgy tetszik ő maga Göncöl, személyesen. Más nevei: Kiskondás, Kisbéres, Hüvelykpici, Ostoros. Hívják Cigánygyereknek is – őket küldtek föl, hogy megjavítsák a törött rudat. Egyébként ezt a csillagot kellett meglátni annak, aki anno katona akart lenni. Akkortájt még akartak katonának lenni.

És miért Nagymedve?

Erre a görög mitológiában találjuk meg a választ: Zeusz általában mindig épp szemet vetett valakire: az égbolt javarészt a sikeres és sikertelen hódításával van tele, no meg az ellenfeleivel… Történt vala, hogy Zeusznak épp gyönyörű lány, Kallisztó kellett. Igen ám, de Kallisztó, hogy úgy mondjam… …„fiús” volt, no, nem nagyon érdekelte a másik nem. Sokat vadászott, haját csak egy fehér szalaggal kötötte föl, semmi cicoma. Leginkább Artemisszel, a vadászistennővel járt egy lánycsapatban vadászni. Zeusznak mégis ő kellett (éppen akkor, talán épp a nehéz cél miatt), így mit volt mit tenni, Zeusz fölöltötte Artemisz, a vadászistennő képmását, és úgy ment Kallisztó elé, Kalisztó odaszaladt, hogy megölelje Istenét, hisz mindig így köszöntek, de az ölelés kicsit félresikeredett… …szó mi szó, abban a minutában teherbe esett Zeusztól Kallisztó, nem bírván kibontakozni abból az ölelésből. Amíg Kallisztó az eset után épp csak pihegett, Zeusz – hősiesen – lelépett. Ekkor jött az igazi Artemisz, aki meglátta istenszemeivel, hogy Kallisztó bizony gyermeket hord a szíve alatt, ám mivel csak hölgyekből állt a csoport, elhajtotta maga mellől Kallisztót, mert árulónak érezte, hogy nem hölgyekkel is érintkezett. Persze Héra is megtudta a dolgot és nem lelkesedett annyira a helyzetért, ami érthető, ha tudjuk, hogy ő volt Zeusz felesége. Olyannyira nem lelkesedet, hogy amint megszületett a gyermek (Arkhasz) bosszút állt – na, kin máson, mint mint Kallisztón – és medvévé változtatta, hogy elvegye azt az alakját, ami miatt Zeusz megbokrosodott. Az állatnak persze menekülnie kellett az emberek közül.

Ugorjunk az időben néhány évet! Arkhasz felnőtt és ő is vadász lett. Jártában-keltében, épp egy erdőben, inni készült. Letette hát fegyverét és előre lépett a forráshoz. Ekkor meglátta őt az anyja - és Arkhasz is a medvét. Persze a fiú nem tudta, hogy az anyját nézi, de Kallisztó felsimerte őt és megilletődötten, hosszasan nézte. Arkhasz nem tudta mire vélni a hosszú medvepillantást: hátralépett, hogy fegyverével leterítse az állatot. Ám ekkor Zeusz közbelépett: nem engedtehett meg egy anyagyilkosságot (óóóóó, a nemes!) és hatalmas szelet támasztott, akkorát, hogy fölrepítette Kallisztót és Arkhaszt az égboltra.

Hérának erre a gesztusra persze megint leszállt a vörös köd, „Mé' foglalkozik állandóan Zezi, ezzel némberrel” felkiáltással elment Okeánosz, – a tenger urának – feleségéhez, és pletyi, meg körömreszelgetés közben addig kérlelte, hogy elérte: Anya és Fia soha sem merülhetnek el pihenni a Okeánosz vizében, mindig forogniuk kell fönt az égen.

Más változat és egy görög monda szerint: Lykaon, Árkádia királya az országba jövő minden idegent megöletett. E kegyetlenségéért Júnó istenasszony Lykaon leányát, Kallisztót és fiát, Arkaszt medvévé változtatta. Kallisztó a Nagy Medve, Arkasz a Kis Medve. Az istenek e büntetést azzal súlyosbították, hogy soha ne fürödhessenek meg az óceánban, ami azt jelképezi, hogy mindkét csillagkép cirkumpoláris, azaz soha nem buknak a látóhatár alá.

És amire nem találtam választ…

Az tiszta, hogy a Kis Medve Kallisztó fia. De hogy miért kis Göncöl a Kis Göncöl a magyar mondavilágban... ...valószínű, hogy csak a formai hasonlóság miatt. De ha ügyes vagy, és ha valahol a Mizarnál nekilódulsz… …ide már el sem kell jutni.

(Tóth „tucatnev” József)
Forrás: Rendhagyó földrajzi olvasókönyv