Medvetánc

Az amerikai bennszülött indián törzsek a vallási mítoszok és a természetben megfigyelt események alapján megkomponált szerepjátékokat kosztümös táncok vagy egyéb szertartások formájában adják elő.

Egy ilyen szerepjáték az amerikai indián törzsek kultúrájában a Medvetánc. A Medvetánc Ünnepére minden évben tavasszal kerül sor. A hosszú téli hónapok után mindenki készen áll egy nagy tavaszi örömünnepre, és arra, hogy kiengedje magából a tél folyamán felgyülemlett feszültséget. A Medvetánc Ünnepének hagyományát a 15. századig követhetjük vissza, amikor is a spanyol hódítók elfoglalták az Ute törzs területét, és írásos feljegyzések készültek az indián kultúráról. A Medvetánc Ünnepe a beköszöntő tavasz ünnepe. A szájhagyomány szerint a Medvetánc Ünnepére azután került sor, amikor a hó elolvadt, és amikor tavasszal az első mennydörgést - általában március közepén - meghallották. Vagyis akkor, amikor a medvék felébrednek hosszú téli álmukból. Ekkor a törzs kis csoportokban áttelelő részei összegyűltek, tábort vertek és felkészültek a ceremóniára. Az énekesek egész télen gyakoroltak, hogy előadhassák a Medvetánc Ünnepére a hosszú téli hónapok alatt megálmodott dalukat.

A Medvetánc eredeti jelentése homályba vész, és nem egyértelmű, hogy ezen valószínű kőkorszaki eredetű szokás hogyan is maradt fenn napjainkig. A törzsek mesélői ekkor a Medvetánc ünnepén cserélték ki történeteiket, amelyeket a téli hónapok tábortüzei mellett tanultak a szellemekről, a természetről, az emberi viselkedésről, a törzsi életről.

A Medvetánc Ünnepének eredetét ma az alábbi legendához kötik. Valamikor réges-régen a Vének Tanácsa elküldte a harcosokat vadászni. A vadászat során két testvér leszakadt a többiektől, nagy területet átfésültek vad után kutatva, és nagyon elfáradtak. Lehevertek piheni, és mikor felébredtek azt látták, hogy közelükben egy medve egy fával szemben állva dörmögött, mancsaival csapkodta a fát, és mozgása olyan volt, mintha táncolna. Az egyik testvér tovább ment vadászni, míg a másik figyelte a medvét. A medve a fiatal vadászt megtanította a medvék táncára és énekére. A medve azt kérte a fiatal vadásztól, hogy térjen vissza a törzséhez és tanítsa meg őket a medvék táncára és énekére, mert ezzel kifejezik tiszteletüket a Nagy Medve Szellemnek, aki az iránta tiszteletet érzőket erőssé teszi. A Medvetánc Ünnepének nagyon gyakorlati okai is voltak. A téli időszakban a Ute törzs kis csoportokra szakadva vészelte át a tél megpróbáltatásait. Tavasszal a törzs életében elkezdődött a gyűjtögető-vadászó periódus, amely az egész évi megélhetés alapja volt. Erre fel kellett készülni, a terveket össze kellett hangolni, az információkat ki kellett cserélni. Erre nagyon jó alkalom az ilyen négynapos örömünnep.

A Medvetánc Ünnepére összesereglett férfiak előkészítenek egy kelet felé nyitott, kör alakú erdei tisztást, ahol két fát meghagynak a Nagy Szellemhez való imádkozáshoz. A tisztás egy medve barlangot jelképez, ahol a hosszú téli álom után a medve ébredezik, és mindinkább magához tér. És ahogyan a törzs tagjainak is a hosszú téli pihenés után fel kell ébrednie, és belevetni magát a munkába. A zenészek kifaragják a faütőkkel vert recézett fa dobokat, amelyekkel majd a medvék által keltett zörejeket idézik fel. A nők feladata a család ünnepi ruházatának az előkészítése. A Medvetánc Ünnepe társasági esemény is. Lehetőség egymás megismerésére és a fiatalok között a párválasztásra. Számba veszik a télen születetteket, és hogy mennyit nőttek a gyerekek.

A Medvetánc során a törzs tagjai medveálarcot és medvejelmezt húznak magukra, és táncukkal utánozzák a medvék mozgását. A medvetánc először lassú léptekkel kezdődik, a téli álmából ébredő medve lassú mozgásával, majd egyre inkább felgyorsul. Az egyik láb előrelendül majd vissza. Mint a medve mozgása. Az indián nyelv a táncnak ezen formáját asszonylépés táncnak nevezi.

A legtöbb törzs azt hiszi, hogy ilyen szerepjátékokkal magukévá tudják tenni a Nagy Szellemek erejét, és szerencsét hoznak a törzs népének. A táncban résztvevők tollas fejdíszt viselnek, amelyet az ünnepség negyedik, zárónapján a táncra előkészített tisztás keleti oldalán az erre előkészített cédrus fán hagynak. A hagyomány szerint a tolldísszel hátrahagyják mindazokat a gondokat és bajokat, amelyek a tél folyamán gyűltek össze, és így új életet tudnak kezdeni.

A Medvetánc szabályai:

• A nőknek a tisztás déli részén kell elhelyezkedniük, ha a táncban részt kívánnak venni, medvejelmezt kell viselniük.
• A férfiak a tisztás északi részén helyezkednek el, és nincs számukra kötelező öltözet ahhoz, hogy részt vegyenek a táncban.
• A tisztáson két fát meghagynak, egyet északon a férfiaknak, a másikat délen a nőknek a Nagy Szellemhez való imádkozáshoz. Az ima közben letört kis ágdarabot a következő évben minden imakorkor előveszik.
• Mivel a Medvetánc egy vallási ceremónia, fényképezni és filmezni tilos.

Napjainkra a Medvetánc Ünnepe júniusra tevődött át. Az eredeti törzsi vallási ünnepből, turista attrakció lett, és minden olyan helyen, ahol tömegek jelen(het)nek meg, az üzlet szabályai dominálnak. És bizony júniusban sokkal több látogatóra lehet számítani…