Szováta - Medve-tó
Szováta » (Románia, 327 km távolságra Budapesttől) Európa hírű fürdő és üdülőváros. Gyógytényezői alapján Románia egyik leghíresebb fürdőgyógyászati telepe, Maros megye legjelentősebb gyógyfürdője. Szováta telepeseiről az első adatok 1578-ból valók. Szováta első telepesei sóőr családok lehettek. Első említésük 1578. szeptember 13-án történik, amikor Bátori Kristóf erdélyi vajda kiváltságlevelet ad a szovátai sóbánya őreinek. 1583-ban már falu. A következő századokban melegvizű sóstavai révén válik egyre híresebbé. A két világháború között Szováta már az ország egyik legdivatosabb fürdőhelyévé vált, ahova a román királyi család többször is ellátogatott. A székely település 1952-ben nyer városi rangot, s ma a Székely Sóvidék egyetlen városa.

Szováta a Görgényi-havasok központi tömegének, a Mezőhavas déli előterében, a Kis-Cseresznyéshegy délnyugati lábánál, a Szovátai-medencében terül el. A város belterületén a lombhullató erdők kíséretében tör a felszínre a kősó. Szovátafürdő jellemző színfoltja a nagy kiterjedésű sóstavak vagy dolinatavak, így a Medve- Mogyorós-, Zöld-, Vörös- és Fekete-tó. Az előbbiek közül legjelentősebb a Medve-tó, mely Románia legnagyobb dolina- és torlasztava.
A Medve-tó 1875-ben keletkezett. Kiss Sándor szerint 1875 nyarán égiháború következtében a Cseresnyéshegy felől jövő két patak felduzzadt, s a víz a Zoltán hegy alatt tóvá gyűlt össze.
A víz és a só örökös küzdelme következtében leomlott dolina elzárta a folyók útját, s egy lefolyástalan terület keletkezett, melyet a két patak vízzel töltött meg. A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi-tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. Ezek azt bizonyítják, hogy a Medve- tó nemcsak karsztos tó, hanem torlaszos is.
A fürdőváros büszkesége, egy különös természeti jelenségnek köszönhetően kialakult, heliotermikus (a Nap sugarai által felmelegített), rendkívül sós vizű Medve-tó, melynek iszapja és 250 g/l sókoncentráltságú vize a gyógykezelések alapjául szolgál. A tó június közepétől szeptember elejéig a fürdőzök elött is nyitva áll, de különleges tulajdonságai miatt az év hátralévő részében "a víz pihentetése" céljából zárva tart.
A Medve-tó helyén valamikor kaszáló volt, kialakulását az 1870-1880-as időszakra teszik. Különlegességét az adja, hogy vize tömény sóoldat, melynek felszínére egy vékony édesvíz réteg terül, ami meggátolja a víz függőleges kicserélődését. Ettől vize a napmelegtől fokozatosan felmelegszik. A víz sótartalma a mélységgel együtt növekszik, ezzel párhuzamosan a hőmérséklete is nő (nyáron 22-32 °C). A tó vize, valamint a benne található iszap - idült nőgyógyászati, krónikus reumás, periférikus idegrendszeri illetve baleset utáni mozgásszervi megbetegedésekre javallott - gyógyhatása közismert.
A só kitermelése valamint a sós tavak gyógykezelésre való felhasználása századok óta ismeretes ezen a vidéken. Az első gyógyfürdő megalapítója Veres József volt. A tófürdő és a hozzá tartozó kezelő- és szállodakomplexum 2002-től a magyarországi Danubius Hotels Rt. kezelésében várja vendégeit.
Szováta környéke csodálatos. Mezőhavas, a Kiscseresznyéshegy, a Zoltán-tető kellemes gyalogtúrát ígér. Autóval meglátogatható Parajdon a sóbánya, mely azon túl, hogy érdekesség, gyógyír légzőszervi megbetegedésekre (6 km), Korond, mely népművészetéről, népi fazekasságáról híres (12 km), a Bucsin-tető (20 km), a Gyilkos-tó (67 km), Székelyudvarhely (44 km), a Hargita (76 km) és a középkori hangulatú szász város, Segesvár (68 km).
Szováta minden évszakban alkalmas a kikapcsolódásra. Akár a horgászás, úszás, gyógyfürdőzés, kirándulás hívei vagyunk, akár a sízést, téli túrát kedveljük jobban, mindenképpen felejthetetlen élményben lesz részünk. |