|
"Ki valaha az üde vidékű veresegyházi hegyeken volt..."
(Karacs Teréz, 1885)
 Veresegyház, a Gödöllői-dombság egyik völgyében,  a Sződ-Rákos patak mentén, Budapesttől 20 km-re található kisváros. Romantikus környezetű tavai, természeti adottságai, gazdag történelmi múltja és barokk műemlékei miatt a turisták kedvelt kiránduló helye.
Veresegyház látnivalók
 A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom. Migazzi Kristóf váci püspök emeltette 1777-78-ban. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. A templom márványutánzatú oltárképe és értékes szószéke XVIII. századi munka. A mennyezeti freskón a lányok hálaadásként epret ajánlanak fel Szűz Máriának. A templom kertjében barokk Golgota csoport tekinthető meg. A templom mögötti téren Kő Pál szobrászművész "Anya" c. szobra található, mely II. Világháborús emlékmű. A Református templom II. József 1718-ban kiadott Türelmi rendelete után épült 1784-tő1 1798-ig. A római katolikus és református templom állandó hangversenyek helyszíne. A főtéri Átrium Galériában állandó képzőművészeti kiállítás látható. Asszonykórusa országos hírű.
 A strand szomszédságában egész évben üzemel a meleg vizű gyógyfürdő. Veresegyházi tavak: Öreg-tó, Ivacsi-tó, Pamut-tó. A szép környezetű tó mellett már a XX. század elején élénk forgalmú üdülőélet volt, de a strand a II. világháborúban elpusztult, és csak 1960-tól indult újra. A tó egyik része a fürdőzést teszi lehetővé, míg a másik része horgászparadicsom. Fogható halak: ponty, amúr, csuka, süllő, kárász, keszeg. A fejlesztések során kialakított két új tó, az Ivacs- és a Pamut-tó környezetében japán szoborpark található.
Úszóláp: A szép környezetű veresegyházi tó mint természeti érték is jelentős az itteni úszólápok és a község címerében is szereplő vizililiom miatt.
A Medvemenhely és a Farkasotthon az Állatvédők Világszövetségének és Veresegyház Önkormányzatának együttműködésével jött létre. A 3,5 hektáros területen 32 medvének biztosítanak az eredeti élőhelyükhöz hasonló feltételeket.  A kellőképpen biztonságos kerítés mentén a Medvemenhely szabadon és veszélytelenül körbejárható a Külső Patak utca végén. A medvemenhelyet a termálfürdő melletti úton közelíthetjük meg, a városközpontban útbaigazító tábla mutatja a helyes irányt. A Medve Otthon családi és iskolai kirándulások remek célpontja.
Veresi Gőzös: A város színfoltja a Veresi Gőzös országúti kisvonat, amely jó időben a környék látványosságaihoz szállítja az érdeklődőket.
Történelem
A történelem folyamán Veresegház többször is kiemelkedett a régióban található többi helység közül. Az Árpad-kortól kezdve templomos hely volt, vagis a környékbeliek ide jártak istentiszteletre. A középkorban jelentős birtoknak számított, majd az 1638-ban megalakult parasztvármegye egyik hadnagysága is itt működött, melyhez 12 falu tartozott. A XVIII. század harmincas éveiben újjászervezett váci püspöki uradalom egyik birtokkerületének, a veresegyházi ispánságnak székhelye, a XIX. század elején a Váci járási alszolgabíró lakhelye. A XIX.-XX. században körorvosi, körállatorvosi székhely.
A mottóként idézett szavakat Karacs Teréz, a XIX. század híres pedagógusa, a város egykor gyakori vendége írta le, aki édesapjaval, Karacs Ferenccel, korának jó nevű terképészével és családjával a veresegyházi hegyekben levő szőlőjükben pihentek, fogadták barátaikat. S ha gondolatban befejezzük mondatát, ma is igazolva láthatjuk tartalmát: Veresegyház olyan része az országnak, melynek szépsége hamar megragadja az odalátogatót, s hová ha valaki eljutott egyszer, oda vissza-visszajár, sőt ha teheti, kis birtokot, telket is vásárol magának.
Veresegyház élete száz évvel korábban, a századfordulót követően bolydult fel először - eltekintve a hárborús eseményektől -, amikor a nyaralók, majd a kistisztviselők és munkások települek ide főként a fővárosból, s az utóbbi évtizedekben, de napjainkban ismét szinte napról-napra újból érzékelhetjük a város arculatának változását. Az emberek e vidék iránti vonzalma a mai napig tart: a nagyváros zaját, bűzét megunva, "üde vidékű" lakhelyet keresnek maguknak, s ezt sokan Veresegyházon lelik meg. De érkeznek ide más szándékkal is "idegenek": a főváros közelsége, a jó közelekedési lehetőségek, a viszonylag olcsó munkaerő arra sarkallják a vállalkozókat, hogy a kedvező feltétteleket kihasznávalva ipart telepítsenek a városba.
Így bontakozik ki előttünk a város jelene s egyúttal jövője is: a főváros közelségében, vonzásában Veresegyház - akarva-akaratlanul - már nem élheti tovább csendes napjait. Namcsak külső magjelenése változik, hanem a térségben betöltött szerepe is.
Medvemenhely
Az Ursus Medvealapítvány 2001-ben alakult a veszélyeztetett és védett medvefajok, különösen a barna medve védelmében, életkörülményeik javítása és megőrzése céljából.
Magyarországon 9 állatkertben található különböző medvefaj. Tartásuk, életkörülményeik azonban ezeken a helyeken általában siralmas, gyakran inkább szánalmat keltenek a látogatókban, mintsem jóérzést.
 
Az alapvető problémát az jelenti, hogy az állatkertek kevés pénzből kénytelenek fenntartani magukat s a medve különösen veszélyes ragadozó révén, különleges és költséges biztonsági védőrendszert igényel. Egy medve minimális területigénye 150-200m2, amit a mai állatkerti viszonyok között szinte lehetetlen biztosítani, nem beszélve a fürdőzési lehetőségekről.  Nemcsak az új állatkerti törvény de az igazgatók és állatápolók törekvése is az, hogy új kifutók épüljenek és addig is gazdagítsák az állatok életterét. A legtöbb helyen ez azonban megoldhatatlan problémát jelent.
Sok emberben a gyermekkort idézi fel a "maci", kezdve a játékmackóktól, Laci Maciig, vagy éppen Micimackóig. Mint a mesék kedves és pozitív hősei, az erőt és biztonságot sugárzó jelképekké lettek, ezért aztán az állatkertek mint "vendég-csalogató" látványosságtól, nem szívesen válnak meg tőlük.
A helyzet ennél is szomorúbb a magánkézben élő medvék esetében. Az aranyos kis bocsból hamar kifejlett medve válik s ezek aztán gyakran étlen-szomjan, szűk ketrecek ápolatlan lakóivá válnak. Szerencsére Magyarországon nem szokás a medvetáncoltatás, ahogyan ez jellemző például Törökországra, Iránra, Irakra, Bulgáriára, stb. Ne higgye senki, hogy ezek a medvék jókedvükben táncolnak, hogy répával és kockacukorral tanították őket a produkcióra. Brigitte Bardot, aki mára már éppoly ismertté vált állatvédőként, mint amilyen ismert színésznő volt régebben, külön menhelyet hozott létre, ahová a medvetáncoltatóktól megvásárolt medvéket helyezi el.
 Az állatkerti állapotokhoz képest áttörést jelentett a veresegyházi medveotthon létrehozása 1998-ban. Ez a terület, melyet 3.5 hektáron létesítettek valódi alternatívát jelent a fentebb vázolt állapotokhoz képest előbb 16, majd ma már 32 barna medvének. Ez a terület egyenlőre nem bővíthető, azonban sok medve vár még ilyen, vagy ehhez hasonló elhelyezésre.
Felvethető lenne a természetbe történő visszahelyezésük, mint a legüdvösebb megoldás. Ez azonban úgy tűnik, több okból sem lehetséges. Ezek az állatok már sajnos függenek az embertől, megszokták közelségünket, élelmet várnak és nem félnek tőlünk. Magyarországon már nincs akkora összefüggő, érintetlen terület, amelyben háborítatlanul élhetnének anélkül, hogy kölcsönösen ne jelentenének veszélyt egymásra az emberrel.
 
Az Ursus Medvealapítvány - azért jött létre, hogy amennyire ereje és lehetőségei engedik, segítsen néhány rács közé szorított barna medve kiszabadításában. Megfelelő helyre és méltó körülmények közé költöztesse őket, ahol a természet részének érezhetik magukat, elfelejthetik megpróbáltatásaikat, nem veszélyeztetve környezetüket. |
