Jegesmedve

Milyen is a jegesmedve?

A jegesmedve húsevő ragadozó, bájos ó-lábával, szőrös talpaival csámpázik a végtelen hómezőkön. Ha a gyerekvers róla szólna, valahogy így hangzana:

„Nincsen semmi de semmi más fekete,
csak a jegesmacinak az orra hegye.”

mivel csak ez látszik az Északi-sarkvidék végtelen fehérségben.

A jegesmedve, a Medve-félék családjába tartozó emlősállatfaj. Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szakító foga gyengén fejlett, füle rövid, szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéknél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze. A többi medvéknél jóval nagyobb; testhossza 2,5-2,8 méter; válmagassága 1,3-1,4 méter. Bundája tömöttszőrű, a fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú.

A jegesmedve a Föld legészakibb részének, a sark jeges övének lakója. Fogságban megszelidül s ilyenkor idomítható is.

A jegesmedve biztosan nem szereti a kolát!

A jegesmedve nagyon izgalmas állat, és meglehetősen keveset tudnak róla a kutatók is. Például csak saccolgatják, hogy meddig is él egy jegesmedve. Ez azért nem olyan túl meglepő, hiszen egy kutató sem bírja túl sokáig a zordon körülményeket, amiket a jegesmedve. Ráadásul követni sem túl egyszerű ezt a jószágot, hiszen 40 km/óra sebességgel is tud futni és hatalmas távokat tesz meg naponta. A döghús szagát akár 30 km-nél messzebbről(!) is megérzi, és hatalmas testének rengeteg táplálékra van szüksége. Főleg dögevő, nem is annyira a húst, inkább a fóka és bálnazsírt szereti, a jegesmedve a rövid nyár folyamán azonban mohát és zuzmót is fogyaszt.

Telhetetlen étvágya van. Mindent üldöz, ami mozog. Téli álmot nem alszik, mindig a tápláléka után jár.

Jegesmedve szerelem

A jegesmedvék tavasszal párzanak, legaktívabb időszakuk az április. A jegesmedve hóba ásott mély gödörben hozza világra egy vagy két, ritkán három bocsát, akik születésükkor csupaszok, vakok és 5-9 kg súlyúak. Tanyájához több méter hosszú járatot váj a hóba. A medvebocsok életének első hónapjaiban az anya ki sem mozdul a vackából. Saját testének zsírtartalékaiból él. Mire a kicsinyeket először kivezeti a "hókunyhójukból" a bocsok már nyitott szemű, hófehér bundájú állatok. A jegesmedve általában magányos, de a nőstények egészen nagy korukig vigyáznak a bocsokra. Egyes almok között körülbelül három év szünetet tartanak a medvemamák.

Jegesmedve barlang hóból

A jegesmedvék izgalmas technikával építkeznek, október és november környékén kezdik a családalapítást, házépítést. A hóba, vagy a tundra talajába vájnak egy barlangot, melynek nyílása általában déli fekvésű lejtőn helyezkedik el, ahol az északi szél nagy mennyiségű havat tornyoz fel. A barlangba többnyire a vemhes nőstények húzódnak vissza, de minden medve épít barlangot magának.

Pancsoló bocsok

A jegesmedvék nagyon jó úszók, szeretnek a vízben tartózkodni, szőrük megóvja őket a hidegtől. Szívesen fognak el halat, fókát, és vadásznak a vízben és szárazföldön is. Érdekes, ahogy a jegesmedve "kutyaúszásban" tapossa a jeges vizet és fürdik a lékben, sőt a bocsait is magával csalja erre a mulatságra.

Kitűnő úszó, a víz alá bukva két percig is képes a mélyben maradni. A fókát is a víz alatt úszva közelíti meg, majd hirtelen felbukkanva lepi meg és teríti le.

Állatvédelem - a veszélyeztetett jegesmedve

A jegesmedvékből jelenleg 40 000 példány élhet a világon, védett faj. A háború után majdnem kipusztította az ember, de időben sikerült megállítani a faj irtását. A jegesmedve bőre sokáig divatos kelléke volt a lakásoknak, ezért nagy számban vadászták őket. Ma visszahódították az embertől életterületük nagy részét, nem fenyegeti veszély őket.

A jegesmedve védett állat. Húsa, zsírja és bőre miatt mindenütt vadásszák; vadászata nem nagyon veszedelmes. Húsát, szalonnáját eszik. Prémje értékes; darabjáért 200-700 koronát fizetnek.

A rosszmájú jegesmedve

A válogatósnak éppen nem mondható eszkimók minden porcikáját megeszik a jegesmedvének, kivéve a máját. Sokáig úgy gondolták, hogy ennek a máig élő hagyománynak egy ősi hiedelem az oka. Feljegyezték ugyanis, hogy a vadászat napján a több kilós, egyébként finom belsőséget melegen tartják és nyugovóra tértük után hiánytalanul kiteszik a jégkunyhó elé. A hagyomány szerint ez riasztja el a medve bolyongó szellemét. Úgy vélik, hogy reggelre - mivel rendszerint a májnak hűlt helyét találják - a kísértet magához veszi egykori belsőségét és megpihen az örök jégmezőkön.

Pár éve már tudják, hogy mi a magyarázata ennek a szokatlan bőkezűségnek. A jegesmedvének ezen testrésze az emberre nézve mérgező, ugyanis rendkívül sok A-vitamint tartalmaz. Hogyan okozhat egy vitamin mérgezést?

Mint tudjuk a zsírban oldódó vitaminok - mivel azok jóval nehezebben ürülnek ki, mint a vízben oldódók - a nemkívánatos mértéket meghaladva is elraktározódhatnak szervezetünkben. Ha ez megtörténik, ennek betegség lehet a következménye. Tehát akár milyen finom is a jegesmedve mája, hagyjuk meg azt a szánhúzó kutyák éjszakai csemegéjének.