Dr. Debreceni László doktori értekezése
A magyarországi plüssesség története
 Dr. Debreceni László vagyok a magyarországi, azon belül is a hajógyári szigeti plüssesség képviselője. Doktori dolgozatomban szeretném bemutatni a plüssök valódi történetét, vázolni uralkodásunk és elnyomásunk eddig fel nem tárt részleteit.
Kezdjük az elején. A plüssesség hosszú évezredekre visszanyúló történelemmel rendelkezik. Már szent könyvünk, a Toy's R Us gyerekjátékkatalógus megírta, hogy mindannyian szivacsból és cérnából lettünk, s azzá is leszünk - kivéve talán azokat az alternatív létformákat, melyek hájból, tokából és vádlihiányból lettek, de jelen dolgozatomban ezekre az elnyomó elemekre majd csak később térek ki.
Plüssök tehát az idők kezdetétől vannak; értelmes, megnyerő és puha lényükkel elárasztották a világot. Plüss őseinknek még zsákvászonból volt a szőre és szalmából a szivacsa, de az évezredek alatt tovább szépültünk és egyre puhábbak lettünk mind testben (plüss), mind lélekben (szivacs).
Az ősplüssök hosszú vándorlás után Álmos, Előd, Tigris, Malacka, Zsebibaba, Füles és Micimackó vezetésével Levédia, Etelköz és DisneyLand érintésével érték el a Kárpát-medencét, azaz Plüssországot. A letelepedés után I., avagy Plüss István alapította meg államunkat. Az elkövetkező évszázadokban sok harc és csata árán az országunk egyre csak erősödött. A plüsstörténelem kiemelkedő alakja volt például Mátyás, a gombszemű, aki álruhában - krokodilnak, wunderbaumnak és lendkerekes kisautónak öltözve - járta az országot, és segített a földesurak által elnyomott vagy zacskóban tartott honfitársainkon. Mátyás halála után szomorú évek jöttek. A Dózsa-féle plüssfelkelést leverték, sok mackót és játéktevét megkínoztak, levágták púpjukat, tönkretették cipzárjukat, s magát Dózsát pedig magas hőfokon, színkímélő mosópor nélkül mosták ki és pusztították el.
A plüssesség kiemelkedő eseménye volt az 1848-as forradalom és szabadságharc, melynek egyik fő alakja Plüssovics Sándor volt (később Petőfire plüssesített), aki lelkesítő beszédet mondott március 15-én az összesereglett pesti játékállatoknak. Híres sorait azóta mindenki kívűlről fújja:
Fényesebb a tokánál a plüss
Édes népem, most ide süss!
A forradalom azonban elbukott, s vele elkezdődött a mi elnyomásunk is. Jöttek a hórihorgas köcsögök, felraktak minket a polcra, kulcskarikákra fűzték nagyjainkat. De ez még mind nem volt elég, ellopták történelmünket is, kiforgatták az eseményeket, s úgy tesznek, mintha ez a föld nem a plüssök ősi jussa lenne, mintha mi csak azért lennénk, hogy a hüje ünnepeiken ilyen édespofa szerzeményeket adjanak egymásnak, mint amilyenek mi vagyunk.
De ennek vége! A TV Macival kezdődően újra eljött a mi időnk, s a média segítségével visszaszerezzük a plüssök becsületét. A költővel szólva:
A Dr. Debreceni László név megint szép lesz
Méltó istenmackói híréhez.
Köszönöm a figyelmüket!
(Elhangzott a Késő Este Hajós Andrással 2004. március 11-i adásában)
Akinek nem ugrik be elsőre a név, annak eláruljuk, dr. Debreczeni László nem egy élő személy, csupán Boogie plüssmackója - a Megasztár tehetsége még gyermekkorában adta neki a tekintélyparancsoló nevet.
Boogie, aki soha nem gondolta volna, hogy plüssmackóját egyszer az egész ország megismeri. Nagyot nézett, amikor volt gimnazista osztálytársa, Hajós András azzal kereste meg, hogy "médiasztárt " akar csinálni dr. Debreczeniből.
- A jópofa ötleten nem lepődtem meg, mert Andrásra vallott, de azon igen, hogy annyi év után is emlékszik még a macira, hiszen utoljára gimiben meséltem neki róla. Egyébként az a kacsás piros cucc, ami általában rajta van, az is hozzám kötődik, az az én óvodáskori kötényem.
Dr. Debrezceni László először Hajós Magánszám című műsorában tűnt föl, de a Késő este Hajós Andrással című talkshow-ban is szerepelt. |
