Annie maci története
Gyermekkorom óta nagyon szeretem a mackókat. Ezt bizonyítja, hogy mára nagyon sok összegyűlt belőlük. Kedvenceim mégis a saját készítésű macik. Ennek szerintem, az lehet az oka, hogy miközben készülnek, percről percre személyesülnek meg. Itt van például a legutóbb elkészült macim is, Annie. Már mikor az anyagot kezembe vettem, valahogy éreztem, hogy ez egy nagyon aranyos kis maci lesz, ha elkészül. Kikerestem neki azt a szabásmintát, amit megálmodtam hozzá, majd nekiláttam. Rajzoltam, szabtam, varrtam.
Azután elérkeztem a legérdekesebb részhez.
Miután minden részét kitömtem, elérkezett a fej kialakítása. Helyükre kerültek a szemek, a fülek, és legvégül behímeztem a nóziját, és a száját. Ilyenkor dől el, hogy jókedvű lesz-e a mackóm, vagy épp rosszkedvű morcos. És általában az is ilyenkor lesz egyértelmű, hogy fiú vagy lánymaci az új „családtag”! Annienek is megvan a maga kis története, ugyanis eleinte ő Eddie volt.
Amikor teljesen elkészült, épp bemutatkozott a többieknek, mikor jött a lányom és annyit mondott a macinak: „Te miről beszélsz? Nézz gyorsan tükörbe! Te lány vagy, nem lehet a neved Eddie! Maximum Annie!” Így hát az új mackó lány lett. Még a fiam is jól megnézte magának, és azt mondta: „Na ez nagyon jól sikerült maci lett, ennek lett a legszebb a feje!” Mondanom sem kell Annie azóta csak sóhajtozik. Nem lehet levakarni a fiamról. Néha csak áll az ajtajában és nézi őt.
Ki így, ki úgy, de mindannyian tapasztaltuk már, milyen jó érzés az, ha elkészül valami, amit szívvel lélekkel készítettünk. Én már kipróbáltam sok olyan dolgot, amihez kell egy kis kézügyesség és kreativitás. A pulóverkötéstől a tapétázásig. De amikor macit varrok, az teljesen más. A maciba belevarrok egy kis személyiséget is, ami egy kicsit életre kel. Megszólal általunk, és velünk éli a hétköznapokat.
Sokan vagyunk bizonyára olyanok, akik egy kicsit gyermekek maradtunk, akiknek nem ciki egy kicsit játszani, gyermekké lenni. És biztosan vannak olyanok, akik nemcsak szeretik a mackókat, hanem szívesen el is készítenék saját kezűleg a kis szőrmók családtagot. Én nagyon szívesen segítek ebben, és nagy örömmel átadom mindazt, amit én tudok.
Halász Krisztina

Ha Te is akarsz egy Macit készíteni ebben a könyvben hasznos ötleteket találsz:

A játékmackók mindannyiunk legkedvesebb gyerekkori emlékei közé tartoznak. Hány és hány régi, kopott mackót tartanak nagy becsben a gyermekek és unokák! A könyv alapján saját magunk is készíthetünk mackókat, illetve az útmutatók segítségével a régi macikat is könnyebben megjavíthatjuk. Számos különböző formájú és anyagú maci létezik. Sokan valóságos medvelázban égnek, és ezért a boltokban sok minden kapható, ami csak egy kicsit is hasonlít egy macira. Az utóbbi időben elterjedt plüssállatkák sem tudták viszont csorbítani a hagyományos mackók kedveltségét. A klasszikus macinak a formája is klaszszikus, klasszikus anyagokból készül (mohair, fagyapot), és kiválóan alkalmas a játékra.
Ma a mackók már nemcsak játékszerek, hanem előszeretettel gyűjtik is őket. Háttérbe szorult a játék mivoltuk és kialakult egy új macifajta, az úgynevezett művészmackók. Mielőtt még művészmackó-gyártókká válnánk, meg kell ismerkednünk a mackókészítés eredetével. A könyvből megtudhatjuk, hogyan készülnek a klasszikus macik, bemutatjuk a fülek felvarrását, az orr rögzítését és a végtagok hozzáillesztését a testhez.
Felhívás
Ha elkészültél a sajád Mackóddal, kérjük írjál róla, oszd meg másokkal tapasztalataidat, küldjél róla fényképet és elhelyezzük itt az Ügyes Mackó menüpont alatt. |